Vásárolgatok

Mostanába kicsit elkapott a pénzköltési láz, de a végeredménnyel egész meg vagyok elégedve, vagyis eddig sikerült jó helyre adni be a pénzemet.

Először is, lecseréltem a tévémet egy LG M197WDP típusu monitor-tv hibridállatkára. Ez a “már nem monitor, de még nem LCD TV” kategória végülis egész bejövős. Mint kiderült, a boltban túlbecsültem 1 collal, csak 19”-os, viszont jó széles, ránézésre a képe majdnem olyan széles mint a régi (CRT) TV-m. Rengeteg dugalj (koax, DVI, HDMI, 2 SCART, töméntelen RCA, USB) van a hátán, komolyan, inkább szellőzőrácsra emlékeztet a háta, semmint rear panelre. A menüje alapján tud analóg és digitális TV-t is fogni (egyelőre az analóg van tesztelve), valamint rádiózni is tudna (?). Ám a számomra legmenőbb tulajdonsága, az a USB pendrive (és talán kártyaolvasó?) fogadási képessége. Jelen pillanatban is a melóhelyi pendrive-mről szól a zene (de csak mert az itthonit sikerült anyuéknál hagyni). Nagyon erős hangja van, 15-20 -as hangerő mellett (100-as a skála) két szobán át hallom a zene hangját. Ugyanakkor a TV hangja 40-50 körül kezd élvezhető lenni (vagyis akkor nem maradok le totálisan a suttogásokről). Kíváncsi leszek, DVD-t lejátszva mi lesz a helyzet. Jövő héten megnézem majd rajta az Asteroid-ot.

A másik amit vettem, egy kispárna. Egy szóval tudnám jellemezni: addiktív. Ma alig keltem ki az ágyból, reggeli után (10 körül) zuhogtam vissza, és du. 2 körül néztem fel. És most hiánytüneteket észlelek magamon (ásítozok)…

Comments