Mult es jovo

Valaki ezt irta be facebook-ra:

Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat, a jövő pedig soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezed vagy reméled. Fájdalmad, félelmed és dühöd, sajnálkozásod és bűntudatod, terveid és sóvárgásaid csak a múltban vagy a jövőben élnek.

De mit tehet az ember, ha ugy erzi: szeretne visszamenni a multba, es megvaltoztatni dolgokat, amiket elrontott? Mi van akkor, ha ugy erzed: visszavonhatatlanul elrontottal valamit, es nagyon ki kene javitani?

Nem tudom. Nekem szerencsere nagyon keves ilyen pont van, amit ki kene javitani, de sajnos van. Vannak dolgok, amiket nem ugy kellett volna megoldani, ahogy megoldottam. Azt hittem celravezeto, de nem volt az. Sokkal rosszabb volt, mintha csak hagytam volna, hogy a dolgok megtortenjenek. A fajdalom mindig ugyanakkora, ha valakit elveszitunk, ezen nem lehet kisebbiteni. El lehet takarni, el lehet nyomni, de a fajdalom a felszinre tor.

Nagyon rossz a fajdalom, de meg rosszabb az onvad. Buvopatakkent bujik meg a lelkedben, es a legrosszabbkor tor a felszinre. Amikor nem is szamitasz ra. Persze, nincs sok eredmenye, ha az ember ostorozza magat multbeli hibaiert, am bizonyos hibakra (foleg, amelyek visszavonhatatlanok) nincs megoldas, nincs feloldozas. Meg ha senki sem hibaztat mar, meg ha mindenki el is felejtette, te magad meg mindig emlekszel a hibaidra.

Es erre csak egy megoldas lehet: a felejtes. Feledni a hibakat, es tanulni beloluk: roppant nehez. De csak egyfelekepp lehet tuljutni a melypontokon: ha a jovot helyezed eloterbe. Nem lehet a multban elni. Csak… nehez a megbocsatas onmagadnak… masnak sokkal egyszerubb elnezni a hibait, mint a magadet. Ehhez szeretned kell onmagadat, azt, aki jelenleg vagy. Akkor is, ha az nem epp egy szeretheto figura. Foleg akkor.

Comments